Modern mítoszok és az újraírás lehetőségei

Description

A líraolvasás esélyei a 21. században alcímet viselő könyv szerzője, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, teória és praxis kapcsolatrendszerében vizsgálja az irodalmi alkotás medialitását. Ismeretes, hogy az irodalom és a hordozói közötti kapcsolat az 1990-es évektől gyökeresen átalakult, hiszen a kommunikáció- és jelelméleti kutatások ebben az időszakban nagyot léptek előre. Bednanics Gábor tanulmányai sorában a költészet és a medialitás viszonyában a közvetítés és a közvetítettség dilemmáit mutatja be, jelesül azt, hogy a médium visszahat arra az alkotásra, amelyet közvetít. A szerző szerint "nem az a fontos immár, mi az, amit a médiumok segítségével tapasztalunk, hanem az, hogyan válhat egyáltalán hozzáférhetővé a tapasztalat." Vagyis az ember nem azt látja, ami van, hanem számára az létezik, amit lát - a maga egészen egyéni kulturális és fiziológiai sajátosságainak megfelelően. Ez a tézis érvényes az irodalmi szövegek befogadására is. A szerző nyolc tanulmányában behatóan vizsgálja, mik a modernség kritériumai, megnyilvánulási formái; Habermas nyomán tárgyalja a modernség ambivalenciáit (mint idegenség-érzet és széttartó folyamatok), és elvi megállapításait főként a Nyugat folyóirat versanyagán, továbbá Ady Endre, Babits Mihály és Baudelaire költészetével példázza. Tanulmányt szentel az irodalom térbeli emlékezetének, a tér és látványmegjelenítés összefüggéseinek, valamint a gondolati költészet természetének (Gondolat, líra, modernség). A szerző filozófiai és jelelméleti tekintélyek (Foucault, Habermas, Jauss, Walter Benjamin, Derrida), valamint szellem- és irodalomtörténészek, esztéták (Kenyeres Zoltán, Veres András, Lukács György, Király István) eredményeinek bázisán tárgyalja témáit - elsősorban szakember olvasókra számítva.

Subjects

Series Statement

• Ráció-tudomány -- 23